Történelem
A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt.
A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt.
1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.
A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a sármányfélék – és mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).
További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).
A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.
A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.
1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.
Galápagos tartomány (Provincia de Galápagos) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ecuador |
Prefektus | Fanny Uribe |
Kanton | 3 |
Székhely | Puerto Baquerizo Moreno |
Elnök | Galo Herrera |
Népesség | |
Teljes népesség | 19 984 fő +/- |
Népsűrűség | 2,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5010 km² |
Rang | tartomány |
1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány.
A szigeteket 3 kantonra oszották: